az eventet facebookon találtam egészen véletlenül, és ez volt az egyik legérdekesebb hely, ahol életemben jártam. (na jó, ez mondjuk sokkal meggyőzőbben hangzana valamelyik világutazó barátom szájából..) nem tudom, mennyire tudjátok, hogy mi ez (én nem igazán tudtam), úgyhogy aki tudja, ugorjon a következő mondatra. a koncepció az, hogy egy csomó ember összegyűlik a világ minden tájáról, és rengeteg nyelven beszélnek különböző asztaloknál, van ahol csak kötetlen beszélgetés van, van ahol tanítanak. és adnak török teát is, pont olyat, mint a kálvin téri gyrososnál.

a mi asztalunknál (german, gondoltam azért mégsem az arabbal vagy az orosszal kezdek) egy török szülőktől származó, de már bécsben született nagyon kedves informatikus lány irányította a beszélgetést. a legviccesebb egy venezuelai néni volt, akinek van egy barátnője mosonmagyaróváron, és ezért kb tízszer megpróbálta kimondani ezt a szót, ami egyébként nyilván esélytelen volt, mert nem tudott sem a, sem gy betűt mondani, és az sem zavarta különösebben, hogy közel sem ezt a szót, csak valami hasonlót mondott. nekem is csak azért sikerült kitalálnom, mert rajzolt egy térképet. amúgy meg nagyjából németül beszélt, valami őrületes spanyol akcentussal és spanyol szavakkal fűszerezve. és hozott egy dobozkában szeletelt almát is, mint valami kedves nagyi. aztán volt egy másik néni peruból, ő elég jól beszélt, meg a nyelvtan is vágta, és együtt magyaráztuk az afgán fiúnak, hogy mi a különbség a mich és a mir között.

aztán volt egy másik afgán fickó, aki megkérdezte, hogy férjnél vagyok-e (ezen a ponton azért elgondolkodtam, hogy jó ötlet volt-e ide eljönni), mondtam neki, hogy nem, de nálunk nem is szokás túl fiatalon házasodni. (a számokba inkább nem mentem bele, főleg hogy épp tegnap olvastam egy elég sokkoló cikket a tízévesen férjhez adott közel-keleti lányokról.) de azt már közösen nyugtáztuk, hogy jobb nem annyira fiatalon férjhez menni, és hogy még bőven van időm. aztán volt egy török lány is, aki építésznek fog tanulni, de előbb megtanul németül. kérdezte, hogy én mit tanulok, de hiába mondtam neki, hogy jura vagy rechtswissenschaft (pedig még paragrafusjelet is rajzoltam), ezek nehéz szavak. aztán kérdeztem, hogy nézi-e a how i met your mothert, és marshallhoz hasonlítva magam mégiscsak sikerült elmagyarázni. ennyi mára.