a mai napom úgy alakult, hogy délelőtt rendezgettem a dolgaimat, és ebéd után meg mentem a museumsquartierre (ami azért jó hely, mert van ott sok és sokféle múzeum). mivel igen ráértem, gyalog sétáltam oda, ami kb 40 perc volt, tehát a google maps nem hazudott. a város maga igen jó benyomást tett rám, szép, tiszta, rendezett, és ami talán a legjobban tetszett, hogy nagyon sok zöld van (a rathausplatz közelében még pálmákat is láttam). útközben láttam etióp meg perzsa éttermet, egy csomó oszlopnál becsületkasszás újságokat, választási plakátokat, boltot, ahol lehet venni krokodilos (és mindenféle állatkás) végű sétabotot, rábukkantam véletlenül az uniwien főépületére, aztán a rathausra és a parlamentre, onnét pedig már pár perc alatt oda is értem a mq-re.
oda pedig azért mentünk, mert most volt a vienna fashion week, ami mégsem milano, de azért volt mit nézni. a ruhák között voltak elképesztően szépek, furcsák, régimódinak kinézők és egyszerűen csak csúnyák is. ilyenek voltak a designerek is. én szerintem viszonylag kevés ember öltözékén lepődök meg igazán, de a szoknyás hosszú szárú csizmás fickón azért megakadt a szemem. a divatbemutató pedig egy egészen szórakoztató dolog szerintem, voltak táncoló fiúk, éneklő lányok, eldobott menyasszonyi csokrok és persze rengeteg ruha.
ami nekem nagyon tetszett, hogy a mq területén vannak kirakva könyvespolcok, tele könyvekkel, körülötte babzsákfotelek és függőágyak, és ott mindenki kedvére olvasgathat. olyan hangulatos az egész, hogy tényleg kedvet kap tőle az ember az olvasáshoz.
szóval amennyit bécsből láttam, az tényleg megragadó volt, és simán el bírom képzelni, hogy ez a világ második legélhetőbb városa. és ami még meglepő volt, hogy az emberek csak úgy rám mosolyogtak az utcán. aztán a meglepődés után én is visszamosolyogtam. és persze tudom, hogy itt sincs kolbászból a kerítés (mert láttam már egy hajléktalant is a félórás belvárosi sétám során), és biztos, hogy itt is vannak undok emberek, de szerencsére ezeket nem ma kellett megtapasztalnom.
